A napelemek remek módot jelentenek a megújulóenergia-termelésre, azonban naplemente után „lepihennek”. Ausztrál kutatók technológiája megoldaná azt, hogy éjjel is termelődjön áram, igaz, kicsit másképpen, mint napközben.
Az Európai Unió célja, hogy 2030-ig 600 gigawatt fotovoltaikus napelem kapacitást építsen ki a kontinensen. Ezzel az EU nettó zéró technológiák iránti keresletének 40 százalékát fedezné. A jelentős mértékű bővítéshez rengeteg új, ezen a téren szakképzett munkavállalóra van szükség. Az induló Európai Napenergia Akadémián az első két évben 65 ezer munkavállaló át- és továbbképzése valósulhat meg.
Mozgásba lendül a hazai biogázágazat, amelyben komoly potenciál rejlik. Sok még azonban az akadály, a buktató és a nyitott kérdés. Villamosenergiát termeljünk vele, vagy biometánként pumpáljuk a gázvezetékbe? A biogázzal villamosenergiát termelő kisebb üzemeket támogassuk vagy a nagy biometán-termelőket? És egyáltalán, hogy fogjuk rábírni a gazdákat, hogy a trágyájukat ne csak kiszórják a földekre, hanem a gázfejlesztő mikrobákat lakassák jól vele?
Az eddig ismert fajoknál akár tízszer hatékonyabb áramtermelésre képes zöldalga-törzset azonosítottak a HUN-REN-hez tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai.
Összesen 1 GW energiát lesz képes előállítani egy, a csernobili lezárt zóna területére tervezett szélerőműpark. A projektnek vannak buktatói, de ha sikerül, annak szimbolikus jelentése is lehet a nukleáris katasztrófa utóhatásait elszenvedő területen.
Az elmúlt két év jogi változásai és az új csatlakozási engedélyek kiadásának folyamatos halogatása hátrányosan érinti a kereskedelmi napelemparkos piacot, amelynek helyzetét a hálózat hiányosságai mellett a korábbi spekulációk is nehezítik. Mindez rontja Magyarország versenyképességét az ágazatban, nem csoda, hogy már a hazai fejlesztők is a szomszédos országok felé tekintenek.
Az energiastratégia elveti a szélerőműveket, pedig a hazai potenciál az osztrákhoz mérhető. Az ellene szóló érvek alapján ugyanúgy el lehetne vetni a naperőműveket is. A Másfélfok szakértője kiszámolta, mennyi energiát lehetne széllel megtermelni Magyarországon, és ízekre szedte a szerinte szakmailag megalapozatlan érveket, amelyek alapján lemondunk róla.
Döntött a kormány: jönnek a megújuló energiaforrások.
Az Egyesült Államok Utah államában lévő Eagle Mountain városában építi fel új adatközpontját a Facebook. Az épület érdekességét a szervertermek hűtéséhez alkalmazott rendszer jelenti.
Egy napjuk volt a cégeknek megismerni a tendert, beszerezni a dokumentumokat, illetve beadni a jelentkezést, mégis olyan sokan jelentkeztek, hogy fel kellett függeszteni a pályázatot. A megújuló energiaforrásokat felhasználó beruházások 1 millió és 1 millárd forint között pályázhattak.
Nem napelemeket telepítettek a pécsi Kertvárosban található, 42 lakásos ház tetejére, mert azokat nem tudták volna megfelelően elhelyezni a tetőn. A lakók egy szélturbina mellett döntöttek, amely az első ilyen az országban.
Szinte mindenben, köztük felépítésben és árban is eltér az eddig megszokott, hagyományos napelemektől az a fejleszés, melyről most úgy tűnik, minden megváltoztathat a napelemek piacán.